belépés / regisztráció
2020. november 30. hétfő
Aktuális lapszám

A természetes szellőzés szerepe az energiahatékonyság növelésében

A mai kor egyértelmű hozadéka, hogy a komfort környezetben épített épületek (irodaházak, bevásárlóközpontok, egyéb kereskedelmi célú épületek) transzparenciája dominál. Hatalmas üvegfelületeket álmodnak meg a beruházók.

 

Nézzük csak meg a Budapesten néhány éven belül felépített ilyen létesítményeket. Kivétel nélkül, szinte 100%-ban üveg homlokzattal találkozunk. Egy másik fontos jellemző, hogy ezeket az épületeket „izoláljuk” a külső környezettől, „bezárjuk” őket, azaz minden komfort elvárásnak gépészetileg próbálunk megfelelni. (Sok esetben nincsenek nyitható ablakok sem, hiszen ezek megléte „rontaná” a gépészeti berendezések hatásfokát.) A végeredmény pedig az, hogy a megépült épületek bekerülési költségének a gépészet akár 30-35%-át is kiteszi, és az üzemeltetés sem lesz olcsó, hiszen a berendezéseknek folyamatos üzem mellett kell az elvárt komfort körülményeket biztosítaniuk.

Milyen megoldások létezhetnek?

A legegyszerűbb és kézenfekvőbb a gravitáció elvének kihasználása. Gondoljunk csak bele abba, hogy még a legmelegebb nyári napokban is, amikor a napi csúcshőmérséklet eléri az akár 35-38 °C-ot, a hőmérséklet akkor is maximum 18-22 °C éjszaka. Ez ideális lehetőséget nyújt arra, hogy a belső tereket visszahűtsük, továbbá az épületszerkezetet is felhasználjuk, mint hőtároló közeget. Összegezve: a napi hőingás adta lehetőséggel élve nagyban tudnánk csökkenteni a felhasznált energiaköltségeket, hiszen a gravitáció „ingyen van”.

A gyakorlat

Ne „zárjuk be az épületet’, ne „izoláljuk a külsőt a belsőtől”, hanem ellenkezőleg, nyissuk meg a felületeket szabályozható módon, lehetővé téve a külső levegő gravitációs úton történő bejutását a zárt terekbe (ábra)! A legtöbb épületnél elengedhetetlen a hő-, és füstelvezetés kiépítése. Válaszszunk olyan rendszereket, amelyek eredeti céljukon túl meg tudnak felelni az előzőekben leírt elvárásoknak! Gravitációs füstelvezetés mindig az épület magas pontján történik – átriumok teteje, zárt folyosók, lépcsőházak teteje -, a friss levegő bepótlása pedig a zárt terek alsó 1/3-ába, ami ideális a gravitációs légcserére. A következő képek gyakorlati példákat mutatnak a rendszerek kialakítására.

Szappanos Zoltán
okleveles gépészmérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  Összekapcsolt rendszerek
  Adiabatikus hűtõrendszerek közötti különbségek

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam