belépés / regisztráció
2019. november 15. péntek
Aktuális lapszám

A szakmai képzés helyzete a kéménytechnikában

A tüzeléstechnika fejlődése – zárt égésterű kazánok, kondenzációs technika, biomassza tüzelőberendezések elterjedése – szükségszerűvé tette a kapcsolódó égéstermékelvezető berendezések műszaki fejlesztését is. A célkitűzésnek megfelelően számos, a korábbitól mind anyagában, mind műszaki megoldásában lényegesen eltérő berendezést hoztak létre. A szakmai képzés azonban nem tartott lépést a műszaki fejlődéssel, illetve az új technikai megoldások részletes bemutatásával, kivitelezésének begyakorlásával.

 

A „kéménytechnika” oktatását a szakközépiskolákban, szakirányú technikumokban néhány oldalas tananyaggal, szerencsés esetben néhány egyszerű méretezési példával, vagy a kéményszerkezet bemutatásával megoldottnak tekintették. A gyakorlatban kémény építésével, szerelésével foglalkozó szakembereket nem képeztek, ilyen irányú szakképesítést nem lehetett megszerezni. A szakmunkásképzést a kőműves, illetve a légtechnikai szerelő oktatásnak kellett volna felvállalnia, de a gyakorlatban ez nem működött. Sem a kőműves szakmunkásképzés, sem a légtechnikai szerelőképzés oktatási tematikája nem foglalkozott a korszerű égéstermék-elvezető berendezések ismertetésével, kivitelezésének gyakorlásával, illetve a vonatkozó műszaki előírások bemutatásával.

Ma a kivitelezések döntő többségét egyéni vállalkozók végzik, akiknek egy jelentős hányada semmilyen fém, műanyag, vagy szilikát anyagú égéstermék-elvezető berendezés szerelésével, építésével kapcsolatos szakmai alapismerettel nem rendelkezik. Önkormányzatonként változik, hogy egyáltalán kérnek-e valamilyen szakmai ismeretet igazoló iratot, vagy bármilyen szakmai végzettség esetén kiadják az egyéni vállalkozói engedélyt.

Természetesen sok olyan vállalkozó is van, aki autodidakta módon igyekszik elsajátítani a szakma gyakorlásához szükséges ismereteket, igyekszik megismerni a vonatkozó műszaki szabályozási iratokat, jogszabályokat és munkáját lelkiismeretesen, gondosan végzi. A megnyugtató megoldás azonban az volna, ha az égéstermék-elvezető berendezéseket a gázszereléshez hasonlóan csak megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakemberek végezhetnék.

A tudatlanság következményei

A kéményseprő szolgáltató cégek rengeteg olyan esettel találkoznak munkájuk során, ahol az égéstermékelvezető berendezés cseréjét, felújítását szakszerűtlenül, gyakran életveszélyes állapotot előidézve oldották meg. Szakértői munkánk során az elmúlt évben találkoztunk például olyan kivitelezéssel, amikor a kémény szerelését végző „szakember” az egy szinttel lejjebb lévő lakás hajlékony fém béléscsővel ellátott kéménykürtő falazatát megvéste – a két kürtő közötti falazatot megbontva vezette át az általa szerelt, szétválasztott égéstermék-elvezető berendezés égési levegőt beszívó csővezetékét –, a béléscsövet beszakította, majd javítás nélkül a falazott kéményszakaszt helyreállította. Ennek következtében a sérült béléscsőből az égéstermék egy része a béléscső és a kürtő közötti űrszelvénybe áramlott, ahonnan az egy szinttel feljebb lévő lakásba átszivárgott. Csak a szerencsének köszönhető, hogy a durva szerelési hiba nem okozott mérgezéses balesetet.

Gyakori, hogy a kivitelező nem ismeri a vonatkozó szabványokat, műszaki szabályozási iratokat, rendeleteket, így például az alkalmazható anyagminőségre, vagy pl. a nyitott égésterű tüzelőberendezések esetében az égési levegő biztosítására vonatkozó előírásokat, a kitorkollás helyének szabályos megválasztását, stb. Mivel a megbízók többsége nincs tisztában az előírt ügymenettel, azaz, hogy pl. egy gázkészülék-csere esetén a gázszerelést az illetékes gázszolgáltató MEO szervezetével, az égéstermék- elvezető berendezés alkalmasságát, vagy átalakítása esetén annak műszaki megfelelőségét az illetékes kéményseprő szervezettel át kellene vetetnie, gyakran meggondolatlanul az „olcsóbb”, fekete szerelést választja. Csak később, a berendezés nem megfelelő működésekor, vagy egy gázszolgáltatói, illetve kéményseprő- ipari ellenőrzés eredményeként bekövetkező szolgáltatásból való kizáráskor szembesül hibás döntésének következményeivel.


1. ábra.  Rossz helyre építették az ablakokat

Ma már rendkívül sokféle gyártmányú, típusú, anyagminőségű égéstermék- elvezető berendezés van forgalomban, amelyeknek kivitelezése a látszólagos egyszerűség ellenére számos buktatót tartalmaz. A legegyszerűbbnek tűnő műszaki megoldások esetén is véthet a kivitelező olyan hibát, amelynek következményei a rendszert működésképtelenné teszik, vagy hosszabb távon okoznak működési zavarokat. További nehézséget okoz, hogy igen nagyszámú, a termékekre, illetve a kivitelezésre vonatkozó előírást kell ismernie és alkalmaznia a kivitelezőnek. A fűtési rendszert egységként kell a tervezőnek, kivitelezőnek kezelnie, azaz a tervezett feladatnak megfelelő tüzelőberendezés kiválasztásán túlmenően a kémény méretezésének ered ményét figyelembe véve, és a vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelően kell megválasztani az égéstermék- elvezető berendezést, gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű égési levegő bevezetésének biztonságos módjáról is. Az égéstermék-elvezető berendezések szakszerű kialakítása feltétlenül igényli, hogy a berendezések javítását, átalakítását, létesítését csak megfelelő szakismerettel (iskolai végzettséggel) rendelkező szakemberek végezzék.

Képzések

Sok éves küzdelem eredményeként, 2013-ban végre az OKJ-s képzés keretében a „kályhás” szakképesítésen belül, a „Tüzelőberendezés égéstermék- elvezető készítő, OKJ 31 58205” rész szakképesítést, önálló szakmaként elfogadták.

Az ÉMI Nonprofit Kft. az ezt megelőző években – a szakképzés hiányát felismerve – akkreditált képzésként „Kéményépítő – szerelő” tanfolyamokat szervezett, amelyek ugyan nem adtak szakképesítést, de a tanfolyamot elvégzők a legfontosabb elméleti és gyakorlati ismereteket elsajátíthatták. A sikeresen vizsgázó tanulók 4 évig érvényes „ÉMI tanúsítványt” kaptak, ami egy jól használható, bizalomerősítő iratnak bizonyult.

A korábbi oktatási tapasztalatok alapján az ÉMI 2015-ben megszervezte az első OKJ-s szakképzést. A kivitelezést végző szakembereknek a tanulás során meg kell ismerniük az égéstermék-elvezető berendezések különböző változatait, felhasználhatóságát, kivitelezési módját. Ezen kívül ismerniük kell a szakmájukkal kapcsolatos műszaki és jogi szabályokat, előírásokat.

Napjainkban 38 olyan magyar (MSZ, és MSZ EN) szabvány van hatályban, amelyik az égéstermék-elvezető berendezések kialakításával, a velük szemben támasztott követelményekkel, méretezési, vagy vizsgálati előírásokkal foglalkozik. Ezen túlmenően a tervezés és a kivitelezés során be kell tartani az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről), az OTSZ (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról), az MBSZ (11/2013. (III. 21.) NGM rendelet, gáz Műszaki Biztonsági Szabályzat) előírásait is.

Egy szakmailag jól felkészült kivitelezőnek el kell sajátítania az égéstermék- elvezető berendezés építő, - szerelő szakma elméleti és gyakorlati ismereteit, azokat a gyakorlatban tudnia kell alkalmazni. Képesnek kell lennie önállóan felmérni a munkafeladatot, eldönteni, hogy milyen tervdokumentáció, illetve engedélyek beszerzése szükséges. Meg kell határoznia a kivitelezéshez szükséges anyagok és segédanyagok minőségét, mennyiségét, a munkavégzéshez szükséges eszközöket, szerszámokat, műszereket. Rendelkeznie kell a megfelelő munkavédelmi és balesetvédelmi ismeretekkel is.


2. ábra.  Nincs megoldhatatlan feladat, csak egy kis fantázia szükséges

Ezeket az ismereteket a megfelelő képzési szakanyag, és színvonalas elméleti és gyakorlati oktatás hiányában nem lehet jó színvonalon elsajátítani. Gondoljunk csak arra, hogy a korábban jelzett 38 szabvány – amelynek döntő többsége angol nyelvű – megismerése, áttanulmányozása, majd abból a lényeg kiszűrése milyen nagy nehézséget okozna. Ezen túlmenően számos olyan, a kivitelezés során betartandó megoldást kell megismerni, begyakorolni, amelyek kellő tapasztalattal rendelkező oktatók hiányában nehezen sajátíthatók el. Az ÉMI oktatásai során a nagy tapasztalattal rendelkező szakoktatók számos olyan esettanulmányt, hibás műszaki megoldást ismertetnek, amelyek elkerülése a munkavégzés során rendkívül hasznos. (Más hibájából tanul az okos!) Ezen túlmenően biztosítani kell a szakma elsajátításához szükséges szakképzési anyagot is, amelyet a végzett szakember későbbi munkája során, akár mint egy szakmai segédletet is felhasználhat.

Az első oktatási év tapasztalatai mind a hallgatók, mind az oktatást végző szakemberek, és ami nem lényegtelen, a vizsgabizottság tagjainak véleménye szerint is kedvezőek voltak. A kéménysepréssel foglalkozó vállalkozások, illetve ma már az ország nagy részén a kéményseprést végző katasztrófavédelmi szervek szempontjából is fontos, hogy az égéstermék-elvezető berendezések építését, szerelését, felújítását jól képzett szakemberek végezzék. Remélhető, hogy néhány éven belül, amikor már országosan kellő számú szakember fog rendelkezésre állni, a jogszabályok is követni fogják azt a szakmai igényt, hogy az égéstermékelvezető berendezések készítését csak szakképesítéssel rendelkező szakemberek végezhessék. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítása elsősorban a lakosság, illetve a felhasználók szempontjából fontos, hogy a minimálisra csökkenthessük az égéstermék- elvezető berendezések hibás működéséből bekövetkező műszaki meghibásodásokat, és ami még lényegesebb, a halálos CO-mérgezéses baleseteket.

HASZMANN IVáN
épületgépész mérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  Egycsatornás gyűjtőkémények átalakítása korszerű égéstermék-elvezető berendezéssé
  Ivóvízzel érintkező szerelvények tervezésére, beépítésére vonatkozó előírások I.
  Tervezés, kivitelezés az új európai (CPR)- és hazai jogszabályok figyelembevételével

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam