belépés / regisztráció
2019. május 20. hétfő
Aktuális lapszám

A szabvány szerepe a kéménytechnikában II.

A cikksorozat első részében kicsit felidéztük a múltat, hogy milyen „kéményes” problémákkal kellett szembenézni korábban, illetve hogyan alakult a kémények műszaki szabályozása. Tény azonban, hogy a megelőző több évtized rendezetlensége még ma is tapasztalható, súlyos problémákkal állítja szembe az e területen tevékenykedő szakembereket. De nézzük, hogy hogyan alakult a kémények szabályozása a rendszerváltás után!

 

Az 1990-es évek elején a kereskedelem liberalizációja során megjelentek a korszerű, zárt égésterű, kondenzációs stb. berendezések a hazai piacon is. Az igazság az, hogy az új technika rázúdult az ország illetékes szakemberállományára, de felkészülve erre senki nem volt, sem a „gázos” szakma, sem a kéményseprő szakma és a felelősök sem ismerték fel az egységes, korszerű szabályozás igényét, szükségességét.

Meg kell jegyeznem, hogy sajnálatos módon a 70-90-es években a probléma újratermelődött, tovább épültek a falazott kémények.

Először 1992-ben a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete (MKI) készítette el – széleskörű egyeztetéssel – e korszerű berendezések kapcsán a tervezésre, kivitelezésre és a vizsgálatokra vonatkozó irányelveket, amelyeket az IM közlemény formájában nyilvánosságra hozott, illetve égéstermék-elvezetők tekintetében alkalmazását elrendelte.

Ez a szabályozás 2000-2001-ig működött, ellátta feladatát, országosan egységes felhasználás mellett, majd az IM ezt törölte, visszavonta.

Egyéb szabályozás, szabvány hiányában, természetesen ezt követően is csak ezt lehetett alkalmazni.

EN szabványok

Az Európai Szabványok (EN-ek) a CEN (Európai Szabványügyi Bizottság) égisze alatt a 60-as évektől kerültek kidolgozásra, kiadásra és léptek érvénybe.

A CEN-t 1961-ben alapították, 13 ország összefogásával.

Az MSZT MB 114 Kémények Műszaki Bizottság (melynek jelenleg 22 tagja van) megalakulását követően, 2000-ben végre megjelent Magyarországon is (magyar nyelven) az MSZ EN 1443 szabvány, amely az égéstermék- elvezető berendezésekkel kapcsolatos általános követelményeket foglalta össze. Tehát ez volt az első EN-es nemzeti szabvány, legalább is a kéményekkel kapcsolatosan.

Ez már egyértelműsítette a kapcsolódó szakkifejezéseket és fogalom meghatározásokat.

Többek között megjelent a kémény helyett az égéstermék-elvezető berendezés fogalma. Meg kellett tanulni e szabvány sajátos nyelvezetét.

Ez a szabvány osztályba sorolta az égéstermék-elvezető berendezéseket:

  • hőmérséklet osztályok: T80….. T600,
  • nyomásosztályok: N1 N2, P1 P2, H1 H2,
  • kondenzátummal szembeni ellenállás osztályai W-nedves üzemmódú, D-száraz üzemmódú,
  • korrózióállósági osztályok: 1-gáz, kerozin, 2-gáz vagy olaj vagy fa (nyitott)3-g vagy olaj vagy fa(zárt) vagy szén,
  • koromégéssel szembeni ellenállás osztályai: O - koromégésnek nem ellenálló, G - koromégésnek ellenálló.

Égéstermék-elvezető berendezések megjelölése: Pl. MSZ EN 1443 T600 P1 W 3 Gxx.

A következő években folyamatosan jelentek meg e kérdéskörben szabványok, többségükben az EN hivatalos nyelvein, magyarul nem. Jelenleg 32 szabvány tartozik az MB-hez. Csak példaként néhány fontos szabvány: MSZ EN 1856, MSZ EN 13384, MSZ EN 15287, MSZ CEN /TR 1749 stb.

MSZ 845 Égéstermék elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése

Ezért és így került sor az EMKÉSZ koordinálása mellett arra, hogy néhány magyar szakember (a kéménytechnika minden területéről) elhatározta, hogy kidolgoznak egy egységes nemzeti szabványt az égéstermék- elvezetés területére, az MSZT égisze alatt. Természetesen figyelembe kellett venni az EN-ek irányvonalát, valamint a hazai körülményeket is. Így látott napvilágot 2010 decemberében az MSZ 845 szabvány. Ezt 2012 elején egy kormányrendelet alapján felülvizsgálták, de csak apróbb módosításokat, pontosításokat végeztek rajta. És ez a szabvány mind a mai napig egy egységes szabályozást jelent az e területen dolgozó tervező, kivitelező, vizsgáló és ellenőrző szakemberek részére. Teljes körben felöleli az égéstermék-elvezető berendezések területét az alkalmazható anyagminőség, tűzvédelem, nyomvonalvezetés, tisztíthatóság, ellenőrzés stb. vonatkozásában.

Alkalmazási területe: módszerek és eljárások a rendszer jellegű és a nem rendszer jellegű, valamint a felújítandó égéstermék-elvezető berendezésekre. Nem vonatkozik a C1 és C2 gázkészülékek égéstermék-elvezető berendezéseire, valamint a nem fém anyagú, szabadon álló égéstermék- elvezető berendezésekre sem.

A szabvány tartalma:

  • Szakkifejezések
  • Tüzelőberendezések telepítésének feltételei az égéstermék-elvezető berendezés szempontjából
  • Levegőellátás (nyitott - zárt)
  • Anyagminőség
  • Összekötő elem
  • Égéstermék-elvezető berendezés kialakítása
  • Tisztítási és ellenőrzési lehetőség
  • Tűz- és hővédelmi szempontok
  • Kitorkollás
  • Tartozékok
  • Tartalék (biztonsági) égéstermékelvezető berendezés
  • Használaton kívüli égéstermék-elvezető berendezés
  • Kivitelezés közbeni, kivitelezést követő ellenőrzés, vizsgálat, átvétel
  • Égéstermék-elvezető berendezések időszakonkénti ellenőrzése, szükség szerinti tisztítása, karbantartása

Összefoglalva elmondható, hogy e szabvány valóban olyan szabályokat, útmutatásokat, jellemzőket tartalmaz, amelyek betartása, alkalmazása esetén a tüzelés során keletkező égéstermék biztonságosan a szabad, külső környezetbe vezethető, ezzel segítve a tervezők, kivitelezők, de a „gázos” szakemberek és a kéményseprők munkáját is.

Azaz a jelenleg ismert összes égéstermék- elvezető berendezéssel kapcsolatos kérdéskört lefedi.

A szabvány rendező hatása az adott feltételek között egyértelműen optimális.

KOCSIS ATTILA
a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének tiszteletbeli elnöke

A szerzõ egyéb cikkei:

  A szabvány szerepe a kéménytechnikában I.
  Miért beteg a pesti kémény?

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam