belépés / regisztráció
2020. november 30. hétfő
Aktuális lapszám

A nagyvállalati energetikai audit

Az audit valamely vállalat, vállalkozás működésének, számviteli, ügyviteli, információs stb. szakszerűségének vizsgálata, ellenőrzése vagy valamely vállalat szakszerűségének vizsgálata; könyvvizsgálat. Miért kell auditot végezni? Indikatív energiahatékonysági célkitűzésként kell meghatározni a 2020-ra elérendő primerenergia-felhasználást és végsőenergia-fogyasztást. A nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésekről az Európai Bizottság részére évente jelentést kell benyújtani.

 

Az ipari fejlődés és az életszínvonal javítása folyamatosan több energiát igényel, kezdve az ipari forradalomtól máig. Eleinte a fosszilis, később a kőolaj, földgáz, majd atomenergia felhasználása volt a döntő.

Az energiafelhasználás területei: elektromosság, fűtés, háztartások, szabadidő, teher- és személyszállítás (szárazföldön, vízen és levegőben), ipari termelés stb.

A világ energiaszükségletének csupán 78%-át fedezik a fosszilis energiahordozók (mint például az állatok és növények megkövesedett maradványai), szén, kőolaj és földgáz.

Az elraktározott energiát csak égetéssel, azaz a lélegzéshez nélkülözhetetlen oxigén hozzáadásával lehet felszabadítani. De az égetés CO2-kibocsátással jár. Ez a CO2-mennyiség pedig felelős az üvegházhatás 50%-áért.

Mit tesz az EU?

A 2012/27/EU európai parlamenti irányelv értelmében a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervekre vonatkozó minta létrehozásáról szóló, 2013. május 22-i 2013/242/EU bizottsági határozattal összhangban Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben kell bemutatni a tagországok intézkedéseit az energiafogyasztás csökkentésére. Indikatív energiahatékonysági célkitűzésként kell meghatározni a 2020-ra elérendő primerenergia-felhasználást és végsőenergia-fogyasztást. A nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésekről az Európai Bizottság részére évente jelentést kell benyújtani.

Hazai intézkedések

Nemzeti Épületenergetikai Stratégia:

  • tartalmazza a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú nemzeti épületállomány áttekintését (ilyen történt 2015-ben),
  • meghatározza az épülettípusoknak és az éghajlati zónának megfelelő költséghatékony felújítási módokat,
  • olyan szakpolitikákat és intézkedéseket határoz meg, amelyekkel ösztönözhetők a legalább költségoptimalizált követelményszint elérését lehetővé tevő komplex korszerűsítések, ideértve a szakaszos korszerűsítéseket is,
  • a magánszemélyek, az építőipar és a pénzügyi intézmények beruházásaira vonatkozó iránymutatások tekintetében előretekintő perspektívát alakít ki,
  • meghatározza az épületenergetika terén várható energiamegtakarítást, és becslést tartalmaz az energiamegtakarításon kívül elérhető további előnyök vonatkozásában.

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát háromévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgált Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv részeként kell benyújtani az Európai Bizottságnak.

Magyar törvények, rendeletek, szabványok:

  • 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról: a törvény a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez szükséges egyes feladatok meghatározása és e feladatok végrehajtási feltételeinek biztosítása céljából, az energiaellátás és energia-felhasználás hatékonyságának átfogó biztosítására, és ezzel az energiafogyasztói költségek csökkentését, valamint a környezeti erőforrások jövő nemzedékek számára történő megóvását elősegítve – az európai uniós jogi követelményekre figyelemmel – határozza meg az elvárásokat.
  • 122/2015 (V.26) Kormányrendelet az energia hatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról.
  • 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról.
  • Auditálás készítéséhez szabványok: az MSZ EN 16247 szabványcsalád ad legtöbb támpontot az energia auditálás elvégzéséhez.

MSZ EN 16247-1 Energiaauditok

Az EN 16247-1;2012 európai szabvány magyar nyelvű változata: a szabvány minden olyan szervezetnek fontos, amely az energia hatékonyságát javítani kívánja, és ki akarja használni az ezzel járó környezeti előnyöket. Tartalma: előzetes kapcsolatfelvétel, indító megbeszélés, adatgyűjtés, helyszíni tevékenység, ennek célja, levezetése, a helyszíni bejárás, elemzés, jelentés, általános előírások, fiskális eszközök kialakítása, alkalmazása.

MSZ EN 16247-2 Épületek

Adatgyűjtéstől az előzetes kapcsolatfelvételtől (indító megbeszélés, helyszíni tevékenység elemzés, jelentés) a záró megbeszélésig tartalmazza, mit kell csinálni az épületek energia auditálásában. Tartalmazza: a helyszíni adatgyűjtést, az épületek energiafelhasználásának elemzését, az épületek energiaauditjának elemzését, az épületek energiahatékonyságának fejlesztési lehetőségeit, az energiamegtakarítás igazolásának módszerét.

MSZ EN 16247-3 Folyamatok

Az energia audit megszervezését és levezetését, az adatok elemzését és megállapításainak dokumentálását tartalmazza. Ez a szabvány foglalkozik a gépek, berendezések, gyártási folyamatok vizsgálatával. A szabvány a folyamatok energiaauditjának követelményeit, módszertanát és az átadandó információs anyagait határozza meg három részben: az energiaaudit megszervezése és levezetése; az energiaaudit adatainak elemzése; az energiaaudit megállapításainak jelentése és dokumentálása.

MSZ EN 16247-4 Szállítás

Minden olyan tevékenység, amely a személyek és áruk továbbításának energetikai vonzatával foglalkozik: tervezés, útvonalak, menetrendek; járművek; emberi erőforrások, kezelők.

MSZ EN 16247-5 Az energia auditor kompetenciája

Személyes felelősség, tudás alapján lefolyatatott vizsgálatok. A projektvezetés legfontosabb sarokpontjai: audit megtervezése, audit levezetése, élő források hatékony felhasználása, a célok elérési bizonytalanságának kezelése, az együttműködési képesség az összes féllel, konfliktusok megelőzése és megoldása, megfelelőség az egészségügyi, munkavédelmi, környezeti és biztonsági követelményeknek.

MSZ EN 15459 Épületek energia-teljesítőképessége/-fogyasztása

Ennek tartalma: az épületek energiarendszereinek gazdaságossági értékelésének eljárása, fogalmak, meghatározások, szimbólumok, mértékegységek, a költségek rendszere, alapvető számítások, a módszer alapelvei, tájékoztató mellékletek: energiarendszerek gazdaságossági adatai, rendszerek leírása, számítási lap teljes költség számításhoz.

A szabványok alkalmazása önkéntes, a szabvány közmegegyezéssel elfogadott műszaki dokumentum, melynek alkalmazásával elismert megoldás érhető el. A szabvány alkalmazása, ha a dokumentumban vállalja valaki, akkor alkalmazása kötelező.

  • További fontosabb szabványok:
    123/2015. (V. 26.) Kormányrendelet: Egyes kormányrendeletek energiahatékonysággal összefüggő módosításáról.
    25/2015. (V. 26.) NFM rendelet: Az energiahatékonyság növelését elősegítő tájékoztatásról.
    26/2015. (V. 26.) NFM rendelet: Az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra és a regisztráló szervezetek éves jelentésére vonatkozó részletes szabályokról, az energetikai auditról történő adatszolgáltatás tartalma a MEKH felé.
    MSZ EN ISO 14001 - Környezetközpontú irányítási rendszerek.
    MSZ EN ISO 16001 - Energiairányítási/gazdálkodási rendszerek.
    űMSZ EN ISO 50001 - Energiairányítási rendszerek.


A 2015. évi LVII. törvény meghatározza az auditálási kötelezettséget, a nagyvállalatok kötelezettségét és a központi államigazgatás energiahatékonysági feladatait:

  • Állami feladatok: cselekvési terv, központi intézmények felújítási kötelezettsége, biztosítja a hatékony energiafelhasználás lehetőségeit, EU Bizottsággal kapcsolattartás stb.
  • A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal feladatai: adatgyűjtés, megtakarítási adatok nyilvántartása, auditorok névjegyzéke, 20 MW feletti energiatermelők ellenőrzése stb.

A 2004. évi XXXIV. törvény szól a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról.

A kis- és középvállalkozások meghatározása: KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek: összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Vagyis, ha 250 főnél több és az 50 millió euró árbevétel megvan, akkor nem kkv.

Az energia auditálás lefolytatása

Méréstechnika:

A mérések célja az energiagazdálkodás segítése: fogyasztások, befolyásoló tényezők mérése, veszteségfeltárás, projektfejlesztés: diagnosztika, megtakarítások pontosítása. A veszteségforrások feltáráshoz végzett számítások alapján meghatározható, hogy milyen szabályozási előírásokkal, technológiai beruházásokkal mekkora megtakarításokat érhetünk el.

Hőtermelés, szállítás, tárolás:

Hőtermelők és veszteségeik, csökkentésük lehetőségei:

  • tüzelőanyagok égése, a kazán hatásfoka és meghatározásának módja,
  • égési levegő és/vagy tápvíz előmelegítése,
  • égési levegő ventilátorok szabályozása fordulatszám változtatással,
  • kazán és tartozékainak szigetelése, a rosszul szigetelt részek javítása,
  • a lelúgozás, leiszapolás automatizálása, hőjének hasznosítása,
  • a vízoldali kövesedés és üledékképződés ellenőrzése,
  • a tűztér/füstgáz oldali korom, pernye, salak lerakódásának ellenőrzése,
  • a terhelésmegosztás elemzése,
  • kazánméret illesztése a fogyasztáshoz,
  • rendszeres megelőző karbantartás és felügyelet.

Hulladékhő hasznosítás:

  • füstgáz hőjének hasznosítása,
  • fűtés/hűtés összekapcsolása,
  • hőhasznosítás szemléltetése t – Q diagramon.
  • Hőszállítás, távhőszolgáltatás, hőtárolás.

Villamosenergia termelése, szállítása, tárolása:

  • a villamosenergia-termelés költségei (állandó és változó költségek, a villamosenergia egységköltsége),
  • erőművek, a hatásfokjavítás lehetőségei,
  • kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (elsősorban hőtermelésre létesített fűtőerőművek, villamosenergia termelésére létesített fűtőművek, kapcsolt energiatermelés belsőégésű motorokkal – fűtésre és hűtésre),
  • villamos hálózatok, transzformátorok, a szállítási veszteségek csökkentési lehetőségei,
  • villamosenergia tárolása (a tárolás alapfeladata, tárolók csoportosítása).


Ipari gőz rendszerek

Sűrített levegőrendszerek:

  • a sűrített levegőszolgáltatással szemben támasztott követelmények,
  • a sűrített levegő rendszer elemei,
  • kompresszorok típusai, energetikai jellemzőik, jellemző fajlagos energiafogyasztásuk, a sűrített levegő előállítás energiafogyasztását befolyásoló tényezők.

Épületek és épületgépészeti rendszerek energetikája:

  • épületszerkezetek,
  • épületgépészeti rendszerek (gázellátás, fűtés, HMVelőállítás, hűtés),
  • hőtermelők,
  • hőleadók,
  • termikus szolár rendszerek, fűtés rásegítés,
  • szivattyúk,
  • fűtési hálózat elemei és veszteségei,
  • gázmotorok,
  • égéstermék elvezető rendszerek,
  • légtechnikai rendszerek,
  • hűtés,
  • épületgépészeti szabályozó rendszerek.

Épületvillamosság:

  • világítástechnika: a világítástechnika lehetőségeinek ismerete nagyban megkönnyíti a megfelelő műszaki megoldás kiválasztását, amely során az energiahatékonyság lehetőségét is szem előtt tarthatjuk. A világítástechnikai vezérlések kiépítése sokszor kis ráfordítással jelentős energiamegtakarítást eredményezhet. Különösen a nagy világítási óraszámmal működő üzemek, parkolóházak, bevásárló létesítmények világítástechnikai módosításai jelentős eredményeket hozhatnak.
  • energiagazdálkodási megfontolások a világítástechnika területén,
  • villamos rendszerek, motorok, hajtások,
  • hálózati csatlakozások, közép- és kisfeszültségű hálózatok, energiatakarékos transzformátorok,
  • villamos motorok (egyenáramú, aszinkron, szinkron motorok) veszteségei, hatásfoka, energiatakarékos motorok,
  • villamos hajtások felépítése,
  • a villamos energia hatékony felhasználása.

Megújuló energiaforrások alkalmazása és alkalmazhatósága:

  • szélenergia,
  • vízenergia,
  • geotermikus energia,
  • biomassza energia.

Az áru- és személyszállítás energiafelhasználása:

  • közlekedési igények befolyásolása, közlekedési munkamegosztás irányítása,
  • közösségi közlekedés előtérbe helyezése,
  • zöld logisztika - behajtási korlátozások,
  • időszaki és térbeli korlátozások, parkolási rendszerek,
  • nem motorizált közlekedés (pl. kerékpár) fejlesztése,
  • infrastruktúrafejlesztés,
  • jogi szabályozások a környezet-, és klímavédelem érdekében,
  • fiskális eszközök kialakítása, alkalmazása: járműállomány megújítása, megújuló üzemanyagok támogatása, alternatív hajtások és infrastruktúrájuk támogatása, adókedvezményekkel, megújuló/alternatív üzemanyagok támogatása.

Az energiafelhasználás csökkentésével, fosszilis energiák jól megválasztott alternatív energiaforrásokkal való kiváltásával az üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentése megbízhatóan végrehajtható.

Értékelés

Gazdasági értékelés és finanszírozás, teljes életciklus elemzés, energiahatékonyságot fokozó intézkedések azonosítása és vizsgálata, emberi erőforrások vizsgálata. Záró megbeszélés az EN 16247-1 szabvány 5.7 szakasza szerint. Az audit 4 évre szól. Beszámolási kötelezettség van, és a törvény büntető szankciókat is létrehozott.

Földünk megőrzése és utódainknak átadása használatra úgy, hogy közben a fejlődésünkre kevesebb energiát használjunk, a környezetünket, élővilágunkat és vizeinket olyan állapotban tartsuk meg, amely mindenki számára elfogadható, a fejlődésre fordított költségeink tehát optimalizált keretben maradjanak.

 

Csanád Bálint
okl. épületgépész mérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  Újra ÉPKO konferencia Csíksomlyón
  Nemzetközi Építéstudományi Konferencia
  ISH Frankfurt am Main 2013

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam