belépés / regisztráció
2020. augusztus 12. szerda
Aktuális lapszám

A lokális fűtőberendezésekre vonatkozó EU rendelet-tervezetek

További EU rendeletek megjelenése várható a primer-energia felhasználó berendezések energiahatékonyságának és energiahatékonysági címkézésének területén. A gázkazánok és gáz-vízmelegítők minimális energiahatékonyságát és energiahatékonysági címkézését szabályozó 813/2013/EU és 814/2013/EU rendeleteket, valamint a 811/2013/EU és 812/2013/EU rendeleteket követően szinte valamennyi energia felhasználó berendezésfajta minimális szezonális hatásfokát rendeletben fogja szabályozni az EU, a 2009/125/EK irányelvben rögzített energiahatékonysági célok elérése érdekében.

 

Az EU rendelet tervezet szerint a lokális fűtőberendezések célja annak a helyiségnek a fűtése, amelyben a fűtőkészülék fel van állítva, ezen kívül ebbe a körbe tartoznak azok a fűtőberendezések is, amelyek a felállítási helyiség fűtése mellett egyidejűleg más helyiségek fűtését is célozzák. Ebből is következik, hogy például a 813-as rendelet hatálya alá csak azok a kazánok tartoznak, amelyeknek nem célja a kazán felállítási helyiségének közvetlen, kazán általi fűtése. A lokális fűtőberendezések (például gázkonvektorok, feketecsősugárzók, infravörös hősugárzók, elektromos radiátorok, szilárd és olajtüzelésű kályhák) vonatkozásában elsőként a szezonális hatásfok meghatározására és az energiahatékonysági címkézésre vonatkozó EU rendelet megjelenése várható, amelyet 2018. január 1-jétől kell majd alkalmazni. Így ezeknek az igen különböző berendezéseknek a szezonális hatásfok meghatározási elve azonos lesz. A károsanyag-kibocsátási határértékeket meghatározó EU rendeletek később, készülék fajtánként elkülönülve fognak megjelenni.

2018-tól a lokális fűtőberendezéseken is el kell majd helyezni a már jól ismert energia-hatékonysági címkét, a szezonális hatásfokméréssel és számítással meghatározott értéke alapján (1. ábra). A szezonális hatásfokot a következő képlet segítségével kell majd meghatározni (2. ábra):

EEI = (hS,on*BLF) – 10 +F(2) + F (3) – F(4) – F (5)

  • EEI szezonális hatásfok
  • hS,on a névleges terhelésen mért készülék hatásfok fűtőértékre számolva
  • BLF a biomassza faktor
  • F2 a hőmérsékletszabályozás pontossága
  • F3 jelenlét érzékelés esetén 1%, nyitott ablak érzékelés esetén 1%.
  • F4 segédenergia felhasználás
  • F5 állandóan égő gyújtóégő

Az egyes faktorok meghatározásának módját most nem részletezzük, de kiemelnénk, hogy a lokális fűtőberendezések esetén a hatásfok meghatározása fűtőérték-alapon történik, amivel az EU a lokális fűtési módnak az energiafelhasználás csökkentésében játszott szerepét egy 11%-os pozitív faktorral ismerte el, aminek lényege, hogy a lokális fűtés igen jól és energiatakarékosan alkalmazható az épületek időszakos és részleges fűtésére. Például egy irodában fűtés csak munkaidőben szükséges, amikor az irodákat éppen használják.

Hazánkban a legelterjedtebb lokális fűtőberendezés a gázkonvektor. Az EU rendelet-tervezetében közölt összefüggés alapján ma már tudjuk, hogy lehetséges lesz „A” energiahatékonysági besorolású külsőfali gázkonvektorokat, lokális fűtőberendezéseket kifejleszteni. Az EU által is elismert, kiemelkedő szezonális hatásfokú gázkonvektorokra igen nagy szükség lesz a 3,3 millió gázkonvektorral fűtött hazai lakásállományunk esetében, ugyanis az érintett lakások műszaki állapota, elavultsága miatt a meglévő konvektoros fűtések kiváltása más fűtési móddal gazdaságilag nem ésszerű és nem finanszírozható. A korszerű, az EU rendelet szerint „A” besorolású gázkonvektorok beépítése esetén a beruházás 4-6 év alatt megtérül. Szinte minden épületkorszerűsítés esetén bebizonyosodik, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keretek felhasználásával akkor érhető el a legnagyobb éves CO2-kibocsátás csökkenés és a legrövidebb 4-8 év alatti megtérülés, ha a meglévő fűtési rendszerben csak magát a fűtőkészüléket cseréljük egy lényegesen jobb szezonális hatásfokú készülékre. Ez a gázkonvektorok esetében fokozottan így van, mert a kis beruházási összeghez igen jelentős, 20% körüli energia-átalakítási hatékonyság növekedés tartozik. Megfelelő pályázati feltételekkel el lehet érni, hogy az utólagos hőszigeteléssel felújított épület homlokzatára ne szereljék vissza a különböző alakú, rozsdás szélvédő kosarakat, hanem egységes alakú, időjárásálló és a fal új színéhez igazodó színűre zománcozott szélvédőket szereljenek, amivel az építészek régi kívánsága teljesülne. Az energetikai korszerűsítés „melléktermékeként” a rákkeltő, azbeszt tartalmú és elavult vezérlésük miatt jelentős szén-monoxid-kibocsátó, régi gázkonvektorokat eltávolítanánk a lakókörnyezetből.

A központi fűtésű rendszerek a gyakorlatban sokkal kevésbé alkalmasak a hirtelen felfűtésre, mint a lokális fűtőberendezések például azért, mert ha a fűtővíz hőmérsékletét egy külső hőmérsékletérzékelő segítségével határozza meg a fűtőberendezés az egész épület vonatkozásában, a minél jobb készülékhatásfok elérése érdekében, akkor ezzel az alacsony hőmérsékletű fűtővízzel, amely a többi szoba hőn tartásához megfelelő, gyakorlatilag nem lehet egy áthűlt, eddig nem fűtött szobát hirtelen, pár perc alatt felfűteni. Ugyanakkor egy viszonylag nagy teljesítményű gázkonvektor, vagy feketecső- sugárzó jelentős sugárzó hője révén percek alatt képes a megfelelő hőérzeti hőmérséklet elérésére, így az időszakos fűtéssel igen jelentős energia-megtakarítás érhető el. Ebből következik, hogy a központi fűtésű rendszerek gazdasági előnyei akkor jelentkeznek, ha a fűtési szezonban egy egész épület folyamatos fűtésére van szükség. Ugyanis legjobb készülékhatásfok alacsony előremenő vízhőmérséklettel érhető el. A felfűtéshez viszont nagyobb teljesítményre és nagyobb fűtővíz-hőmérsékletre van szükség, ezért romlik a készülék és a szezonális hatásfok. Tehát a korszerű központi fűtésű rendszerek esetén a programozható hőmérsékletszabályozást csak olyan mértékben célszerű alkalmazni, amely a külső hőmérséklettől függően korlátozott előremenő fűtővíz hőmérséklettel még áthidalható. Lakásfűtés esetén a külső hőmérséklet által determinált fűtővíz hőmérsékletünk miatt még az is gondot okozhat, ha a szomszéd lakást éppen nem fűtik, mert a hazai épületállomány esetében a lakások közötti falaknak nagyon rossz a hőszigetelése, így egy nem fűtött szomszédos helyiség felé lehet lényegesen nagyobb a hőveszteség, mint a külső falakon át.

A lokális fűtőberendezések esetében a helyiségek hőmérsékletének jelentős csökkentése a nem használt időszakokban általában nem okoz készülékhatásfok-csökkenést a felfűtési időszakokban. Azaz a felfűtések során nem veszítjük el azt az energiát, amit a hőmérséklet csökkentésével korábban megnyertünk. A lokális fűtőberendezések hagyományosan igen gyorsan képesek az áthűlt épületek felfűtésére, ezért nincs akadálya annak, hogy például a hétvégeken jelentős gázmegtakarításokat érjünk el. Nem kell azzal számolni, hogy a hétvégi hőmérséklet csökkentés miatt a dolgozók fázni fognak a hét első napján. Fontos, hogy az épületek vízhálózatát és más rendszereit fagy-mentesíthetőre tervezzék, így lényegesen több energia takarítható meg, mint e nélkül. Középületek esetében álljon rendelkezésre egy írásos, kidolgozott eljárás a fagymentesítésre, mert az épületek hőmérsékletének fagypont felett tartása tetemes költséggel jár például a vállalatok karácsony és újév körüli leállásnak időszakában. Egy szokásosan 10 °C-ra beállított szobatermosztát esetén a normál gázfelhasználás 50%-át is elhasználhatjuk egy ilyen időszakban, míg egy lokális fűtésű, fagymentesített épület esetében a gázfelhasználásunk nulla is lehet. Ezért a lokális fűtés az időszakosan és/vagy részlegesen használt épületek ideális fűtése.

Fontos, hogy a rendeletekben közölt fogalom-meghatározásokat mindenki ismerje meg, mielőtt a rendeletek érdemi részét tanulmányozni kezdi. Ugyanis az EU rendeletek fogalomhasználata jelentősen eltérhet a megszokottól. Sőt, előfordul, hogy egy meghonosodott fogalmat az EU rendeletek egyszerűen valami másra használnak.

***

1. ábra.
2. ábra.

Energiahatékonysági osztály Energiahatékonysági index (EEI)
A+

EEI • 104

A

90 • EEI < 104

B

82 • EEI < 90

C

76 • EEI < 82

D

70 • EEI < 76

E

65 • EEI < 70

F

60 • EEI < 65

G

EEI < 60

 

FAZAKAS MIKLóS
okl. gépészmérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  A Magyar Szabványügyi Testület MSZT/MCS 309 Gázkészülékek Nemzeti Szabványosító Műszaki Bizottság kiemelt feladatai 2017-ben
  EN szabvány lesz a CEN/TR 1749-ből!
  A CEN/TC 166 „Kémények” Bizottság is támogatta a magyar javaslatot

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam