belépés / regisztráció
2020. december 4. péntek
Aktuális lapszám

A gyakorlat visszásságai I.

A gyakorlat visszásságai alatt természetesen nem csak az általában gondolt kivitelezés és üzemeltetés hibái, anomáliái értendők. Ide tartoznak a beruházás teljes szervezési, pénzügyi munkálatai, illetve azok keretében a tervezés valamennyi fázisa. Függetlenül attól, hogy az érintett létesítmény nagysága mekkora, vagy mi a funkciója.

 

Egy központi fűtéssel ellátott, korábban megépült családi ház működtetéséhez utólag elkészített napkollektoros rendszert kellett 2010-ben felülvizsgálni.

A tulajdonos korábban elhatározta, hogy gázköltségének csökkentése érdekében belevág az állami támogatású napfűtési rendszer kiépítésébe.

A többféle ajánlat közül számára egy Budapest környéki kft. vállalkozási ismertetője volt a legszimpatikusabb, amelyben kulcsrakész átadással vállalták a következőket:

  • helyszíni felmérést követő igényfelmérést, valamint optimalizálást az energiabegyűjtés, a tárolás és a felhasználás kialakítására;
  • az elvárásoknak megfelelően – minden kötelezettség nélkül – az optimális rendszer kialakításához árajánlat készítését;
  • az igényfelmérés és begyűjtött műszaki alapadatok alapján kivitelezési műszaki tervdokumentációt, elhelyezési tervet, függőleges csőtervet, kazánházi alaprajzot, műszaki leírás és kivitelezési költségterv tartalommal. Vállalták még továbbá, hogy:
  • a megújuló energiafelhasználást elősegítő nemzeti program vissza nem térítendő támogatásának és kedvezményes hitellehetőségének elnyeréséhez elkészítik a pályázatot és közvetítik a hitelfelhasználást;
  • a rendszer kivitelezését az ország egész területén alvállalkozók bevonásával fővállalkozóként végzik;
  • a beruházás nem megfelelő megvalósulása esetén teljes kötbérgaranciát;
  • és mindezen felül a pályázatírásra, hitelközvetítésre és a házhozszállításra árgarancia kedvezményeket nyújtanak.

Ez a vállalási ismertető még négy különféle tanúsítvány előlapjának a képét tartalmazta, amelyek kapcsán hirdetett az általuk beépített rendszerelemekre az átvételtől számított 12 hónap garanciát, 3 év rendszergaranciát, továbbá a vákuumcsövekre 5 éves garanciát. Végül 25-30 éves élettartamról biztosította az ügyfeleket.

Ilyen ellenállhatatlanul fantasztikus, csak a politikusok választási szófordulataihoz hasonlítható ajánlati csokor alapján elkezdődött a kivitelezés a beígért „komplex szolgáltatás” keretében. A „komplex szolgáltatás” utólagos vizsgálatánál feltétlenül ellenőrizni kell a felvállalt munka személyi és tárgyi feltételeit.

Személyi feltételek

A személyi feltételek körében ki kell emelni, hogy jóllehet a tárgyi kivitelezés értéke nem éri el a lakóház értékének 25%-át, ennek ellenére az alábbi tevékenységekre vonatkozó jogszabályoknak ebben érintett része változatlanul kötelező, mivel a kivitelezés költségének jelentős részére vissza nem térítendő állami támogatási igény volt.

Így tehát a vállalkozó kft.-nek biztosítania kellett a felmérés, tervezés, gazdaságossági számítások, szállított szerelési anyagok, berendezések, kivitelezési ellenőrzés előírt minőségi színvonalához szükséges személyi feltételeket.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) valamennyi fenti tevékenységre iránymutató rendelkezéseket ad, ezért a későbbiekben értelemszerűen csak e törvény alapján hozott részletes utasításokat tartalmazó rendeletekre hivatkozok. Ezzel összefüggésben pontosíthatók a fenti tevékenységek előírásai.

Felmérés, tervezés és a kivitelezési ellenőrzés:

Az építőipari kivitelezési tevékenységről, illetőleg a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. r. 7. §-a meghatározza a kivitelező kft., mint beruházás-lebonyolító és az építtető általános megbízottja feladatát, a 6. § (2) bekezdésében foglaltak keretében az igényfelméréstől kezdve a megrendelő részére történő átadásig.

A R. 8. §-a pedig a tervező feladatát, kötelezettségeit írja elő az épületgépészet, mint szakági tervezés követelményei szerint értelmezve.

Mivel jelen esetben nem mérvadó a részletes kidolgozottság, ezért a rendelet 1. melléklete alapján úgy kell elkészíteni az épületgépészeti tervdokumentációt, hogy a meglévő fűtésimelegvízellátási rendszer igényszintjének, kialakításának megfelelően elkészített elrendezési, illetőleg kapcsolási tervet alá kell támasztani a szükséges hőtechnikai, hidraulikai számításokkal és méretezésekkel.

Gazdaságossági számítások:

Az épületek energiafelhasználásáról szóló 2002/91/EC direktíva kötelezése miatt kiadott, az épületek energetikai jellemzői meghatározásának módjait előíró 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet részletes útmutatást ad az épületek konkrét energiaigényét eredményező számítások elvégzésére.

Mivel a tárgyi fűtési rásegítő és a melegvíz-termelő rendszerek beruházása jelentősen költségesebb, mint az egyszerű melegvíz-termelési rendszereké, ezért a fenti rendelkezések alapján és a vonatkozó szakmai követelmények szerint olyan gazdaságossági számítást kell elkészíteni, amely elsősorban a beruházót tájékoztatja a megvalósítandó alternatív energia-  hasznosító berendezés hatásosságáról és megtérülésének időtartamáról. Csak másodlagos szempont a pályázati igény szerinti hatásossági bizonyítás. (Ezt az állítást igazolja az a tény, hogy egyszerű diagramokat is elfogadnak a pályázatok elbírálásakor.)

A szakmai követelmények szerint elkészített gazdaságossági vizsgálat a felhasználható adatoknak megfelelő szinten pontos, forintban kifejezett értékeket adhat a napkollektoros rendszer költségeinek és értelmezhető bevételeinek vizsgálata keretében:

  • a vizsgált rendszer tőkeköltségéről,
  • a karbantartási költségekről,
  • az üzemeltetési költségekről, valamint az ezekkel szembeállítható
  • kollektoros rendszer relatív bevételeiről.

Tehát a szigorú pénzügyi-közgazdasági szempontoknak megfelelő annuitásszámítás módszere szerint meghatározott adatok alapján konkrét értékekkel megállapítható a beruházás feltételezett élettartama alatt az, hogy a rendszer mennyire tekinthető gazdaságosnak, mennyi az éves megtakarítás mértéke. Továbbá a rendszer megtérülési ideje értelmezésében az az időpont, ami után a használat már tiszta nyereség.

Természetesen e szigorú, csak pénzügyi szemszögű vizsgálathoz fontos hangsúlyozni, hogy egy megújuló energiát hasznosító beruházásnál nemcsak a számszerűsíthető hasznot kell mérlegelni. Sok egyéb előny szól még az ilyen beruházás mellett, amit itt szükségtelen részletezni.

A tervező- és szakértő mérnökökről szóló 1996. évi LVIII. törvény végrehajtására kiadott 104/2006. (IV.28.) Korm r., illetőleg az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet meghatározza a jogosultsági követelményeket. Azokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a fent részletezett cselekmények elvégezhetőségéhez kötelező személyi feltételek igazolására szolgáló névjegyzékben a szakembereket nyilvántartsák.

A kérésre rendelkezésre bocsátott okiratok nem igazolták azt, hogy a fővállalkozásban kivitelező kft. rendelkezett volna a szükséges személyi feltételekkel.

Tárgyi feltételek

Szállított szerelési anyagok, berendezések minősége:

A kivitelező által hivatkozott tanúsítványokból három kifejezetten csak a gyártásra vonatkozott, amelyek a minőség állandóságát hivatottak biztosítani. Mindössze egyetlen tanúsítvány szólt termékről, ámde az sem azonosítható egyik leszállított berendezési tárggyal sem. Vagyis ezekből nem állapítható meg sem a vonatkozó termék, sem az, hogy a leszállított termékek milyen állandó minőséget szavatolva készültek el.

Másfelől pedig, a fogyasztói törvény értelmében, a magyar nyelvre fordítás minden hitelesítő okiratról kötelező, azért, hogy a belföldi használatnál óhatatlanul szükséges tájékozottság (például a termék gyártójával történő azonosítása) biztosítva legyen.

A 2010.03.05. napján megtartott helyszíni szemlén a fővállalkozó kivitelező kft. képviselőjének feltett kérdésekre, vagyis:

  • Mik a kollektorok tényleges műszaki adatai? (Hatásfok görbe vagy jellemző hatásfok, a hatásfok milyen felületre vonatkozik.)
  • A valós megtérülés gazdaságossági számítása hogyan történt?
  • A lakóház meglévő fűtési melegvíz rendszere, valamint az általuk kialakított rendszer összehangolása az előzetes felmérés alapján milyen módon lett elvégezve?
  • Hogyan azonosíthatók a tanúsítványok és van-e kötelező magyar nyelvű fordítás? Továbbá erre vonatkozóan a CE jelölés kötelezettsége miatt: rendelkeznek-e az európai engedélyezéssel a termékek?

A kérdésekre nem adott választ a kivitelező képviselője még a későbbiek során sem, ezért csak a meglévő információk tekinthetők a véleményalkotás alapjainak.

Miután nem lehetett megállapítani azt, hogy a berendezési tárgyak (kiemelten a kollektorok) rendelkeznek-e európai engedélyezéssel, minősítéssel, hiszen sehol nem látható az ezt igazoló CE (Conformité Européenne) jelölés, továbbá az sem volt megállapítható, hogy az állandó minőségű gyártást igazoló bizonylatok milyen termékekre vonatkoznak, így kijelenthető, hogy a fővállalkozásban kivitelezést végző kft. nem biztosította az elfogadható színvonalú működtetés tárgyi feltételeit.

A személyi és tárgyi feltételek ilyen mértékű hiányának, vagy másképpen megfogalmazva, a megtévesztés ekkora mértékének az ismeretében már nem lehet csodálkozni a 2008-ban elvégzett megvalósítás módján és a belőle következő halmozott problémákon.

Azon, hogy már az előzetes felmérés eredményeképpen olyan „energiahozam és várható megtakarítás” diagram készült, ami semmiféle kapcsolatban nem volt a vizsgált családi ház gázfelhasználásával. A diagram „fűtési költségmegtakarítás” címszó alatt az egész évi, tehát a tavaszi-nyári-őszi napbesugárzás értékeivel is számolva csapta be a laikus megrendelőt!

A további vizsgálathoz a családi ház tájolása szerint legelőször a tetőzetre elhelyezett kollektorok működési feltételeit kell ellenőrizni. Az 1. ábra a délkeleti tájolású utcai fronton lévő kollektorokat mutatja. 

Alapvető követelmény az egész épület, illetve a tetőkre szerelt kollektorok síkjának, azok pontos tájolásának ismerete. Ezt a 2. ábra mutatja meg.

Amint látható 56°-os eltérési szöggel ÉNY-i az udvari, illetőleg DK-i az utcai tető tájolásának az iránya.

Az ábra világosan megmutatja, hogy az utcai fronthoz képest, azzal ellentétes, udvar felőli, északnyugati tájolású tetőfelületre szerelt kollektorok csak a május-augusztusi időszakban működhetnek valamennyire normálisan. De akkor is mindössze 1030 és 1330 közötti három órán át akkor, ha süt a Nap. Ennek a valószínűsége viszont a gyakori felhők miatt csak körülbelül 50%. A tetőn lévő kollektorok elhelyezkedését a 3. ábra mutatja:

A hozzá tartozó napbesugárzás beesési szögeit a 4. ábra mutatja meg.

A kollektorok dőlésszöge körülbelül 55° a vízszinteshez viszonyítva. A kékkel jelölt téli időszak napbesugárzásának maximális beesési szöge október és március hónapokban 42° (november és február 32°; december és január 22°).

A pirossal jelölt nyári időszak napbesugárzásának maximális beesési szöge a június-júliusi hónapokban 65° (illetőleg 62° május és augusztusban; 54° április és szeptemberben).

A vázolt „felkészültségű” fővállalkozó kivitelező esetében szinte természetes, hogy nem készült korrekt szerződés. Az előzetes felmérésének árajánlatához képest pedig a melegvíz tartályt 33%-kal, a fűtési hőtároló tartályt 40%-kal kisebb mérettel szerelték be.

És sorolni lehet tovább a már működés előtt látható hiányosságokat. Nem véletlen, hogy a tulajdonos nem is kívánta átvenni a rendszert addig, amíg a nyilvánvaló hibák miatt szükséges cserék, javítások nem történnek meg.

Az üzemeltetés során 2009 januárjában befagyott a rendszer. Az elektromos vezérlőpanel kétszer is ki lett cserélve folyamatos hibája miatt. Már kezdetben kiderült a kollektorok alulméretezettsége, függetlenül azok minőségétől.

A kivitelező kft. előbb teljes áttervezéssel végrehajtandó átalakítást javasolt, de aztán úgy tett, mint aki semmit sem ajánlott fel a mulasztásokért.

Mivel semmiféle olyan valós fővállalkozói tevékenység nem volt tapasztalható, ami a megrendelő érdekét szolgálta volna, ezért a laikus tulajdonos már a 2008. október végi beüzemelést követően, 2008. november 3. és 2009. augusztus 13. közötti időszakban, változó rendszerességgel feljegyezte a kollektorok és a kapcsolt két tartály jellemző – vezérlő – hőmérsékleteit.

Jóllehet a szükséges rendszerességnek és egyértelmű jelzéseknek, meghatározásoknak hiányában van az összeírt tetemes adathalmaz, bizonyos következtetések azért annak ellenére levonhatók belőle, hogy hiteles értékelésre valójában alkalmatlan.

Ezeket az adatokat tanulmányozva, a 2008. novemberi értékekből megállapítható volt, hogy a feljegyzett 48 esetből csak 7 alkalommal volt 35 °Cnál nagyobb hőmérsékletű a melegvíz tartály és 5 alkalommal 30 °C-nál nagyobb a fűtési.

Csakhogy mindkét helyen minimum 50 °C hőmérsékletű víznek kellett volna lennie, amit csak az utcai kollektor ért el, de az is csupán két alkalommal.

Másfelől pedig a hőfokkülönbségek jól mutatták, hogy még szórt sugárzás esetén is kedvezőtlenebb az udvari kollektorok hőhasznosítása. Napsütéskor pedig értelemszerűen nő a különbség.

A 8 °C-ra beállított kapcsolási hőfokkülönbség (ami a hőcseréhez ajánlott legkisebb érték) ellenére több alkalommal már 6-7 °C különbségnél is indokolatlanul bekapcsolt a szivattyú, ami a vezérlés hiányosságait jelzi.

KELECSéNYI TIBOR
okl. gépészmérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  Meg lettem szólítva II.
  Meg lettem szólítva I.
  Gazdasági érdek és technika III.
  Tapasztalatok téves gyakorlatból V.

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam