belépés / regisztráció
2020. december 4. péntek
Aktuális lapszám

A földhő hőszivattyús rendszerek fajlagos költségei fűtéskorszerűsítéseknél II.

A cikksorozat mind két részében „A széllel szemben vagy ennyire ismeretlen? II.” című cikkben leírtakat a földhő hőszivattyús rendszerek alkalmazhatóságának pénzügyi, közgazdasági szempontjából vizsgáljuk meg, méghozzá a fűtéskorszerűsítéseknél, a különböző hőnyerési módok és fűtési-hűtési HMV-kapacitások esetén. Most nézzük meg az LCOE értékek alakulását ezekben az esetekben!

 

A csoportos, nyitott kutas hulladékhő megtáplálású hőszivattyús rendszer számításban szereplő beruházási költsége, a tápvezeték építés lehetőségeinek és költségének függvényében változó és jelenleg hazai referencia nélkül csak kalkulált költség. A tervezett öszszevont SCOP=5, a fűtő-hűtő-HMV funkciók esetén a víz-víz, illetve hulladékhő hőnyerési módú hőszivatytyús rendszer esetén mindenképp reális érték (1-2. ábra).

A 3. ábra alapján a split klíma elektromos fogyasztását gáz egyenértéken vettük figyelembe.

Az LCOE érték alakulása zárt szondás hőszivattyús rendszernél, a fűtés-HMV funkciók ellátása esetén

ábra

A számított LCOE értékek alapján (4., 2. ábra) megállapítható, hogy a mai árakon, a jelenlegi technikával elérhető SCOP-értékek figyelembe vételével még a fűtés és HMV-előállítás funkciók esetén is elérhető a „rács paritás” (21,01 Ft/kWh ≤22.26 kWh)!

Az LCOE érték alakulása zárt szondás hőszivattyús rendszernél a fűtés-aktív hűtés- HMV funkciók ellátása esetén

Az LCOE értékek alapján (5.; 3. ábra) a hőszivattyús rendszer élettartamra vonatkoztatott fajlagos költsége lényegesen kedvezőbb, mint a kondenzációs gázkazán split klímával (18,34≤23,67). Az egyenlőség akkor állna fenn, ha a gázkazános és split klíma rendszer költsége a bruttó 1 050 000 forintot nem haladná meg.

Az LCOE érték alakulása csoportos, nyitott kutas, vagy hulladékhő megtáplálással, egyedi hőszivattyúk alkalmazásával, fűtés, aktív-hűtés HMV-funkciók ellátása esetén

A fentiek figyelembevételével a hőszivattyús rendszer számított LCOE értéke 13,28 forint/kWh (1. ábra), szemben a kondenzációs gázkazán és split klíma együttes 23,67 forint/kWh értékével (3. ábra).

A lényegi különbség a hőszivatytyús rendszer javára még akkor is egyértelmű, ha a megvalósítás költségének bizonytalanságát is beszámítjuk az eredmény alakulásába.

Összegzés

E cikksorozat kezdetén megfogalmaztuk, hogy milyen körülmény késztetett minket arra, hogy a geotermikus hőszivattyús rendszerek alkalmazhatóságával, előnyeivel és végső  soron a befektetés megtérülésének lehetőségével, annak bemutatásával foglalkozzunk.

Nem célszerű újból hangsúlyozni, hogy mi erről a technikáról és technológiáról Magyarországon az elterjedt szakmai vélemény (50-100 év megtérülés, a kondenzációs kazánokhoz viszonyítva nincs gazdasági előnye, drága elektromos energiát használ stb.)

Előző cikkekben bemutattuk, hogy a hőszivattyúk alapjául szolgáló kompresszor technika fejlődik, így lehetséges, feladatokra optimalizált, hatékony hőszivattyúkat készíteni, beépíteni.

Bemutattuk, hogy ilyen korszerű technikát párosítva a mérnöki szintű rendszertervezési ismeretekkel, egy nagyrészt megújuló energiát alkalmazó és akár támogatás nélkül is megtérülő fűtő, aktív-hűtő HMVelőállító rendszert készíthetünk.

Az érzékelhető valóság azonban az, hogy a mélyebb szakmai ismertetések nehezen vagy egyáltalán nem érnek el a szakmához. Jelen cikkben ezért, a mindenki számára megfogható és egyértelmű, élettartamra vonatkozó fajlagos költségmutatókkal hasonlítottuk össze az egyes fűtési rendszereket.

Az eredményt az alábbi táblázatban 10-100 kW-os hőszivattyús, illetve kondenzációs gázkazános rendszerekre és a hőszivattyús szempontból legkedvezőtlenebb, rossz kihasználtságú, fűtő, HMV-termelő funkciókra vonatkozóan lehet nyomon követni (táblázat).

Az eredmény egyértelmű, hiszen látható, hogy a legkedvezőtlenebb esetben, a fűtéskorszerűsítéseknél alkalmazott hőszivattyús technika a kondenzációs gázkazános technikával összehasonlítva, az LCOE értékek tekintetében -5%-os diszkont kamatlábbal számolva jobb, vagy legalább azonos.

A többi – fentebb a 15 kW-os rendszernél elemzett –, jobb kihasználtságú hőszivattyús rendszert vizsgálva látható, hogy az LCOE értékek lényegesen nagyobb különbséget mutatnak a hőszivattyús rendszerek javára. Ezen rendszerek fajlagos költségeinek alakulását szélesebb teljesítmény-tartományban is érdemes lesz egy másik cikk keretében elemezni.

A költségelemzések alapján megállapítható, hogy a földhő-hulladékhő hőszivattyús rendszerek alkalmazásának, elterjedésének így beláthatóan csak az emberek pénzügyi helyzete, az erőteljes negatív propaganda és nem a megtérülésének alacsony valószínűsége szab határt.

Remélem, ez az elemzés egyértelműbb képét mutatja a geotermikus hőszivattyús rendszerek alkalmazhatóságának, és ráirányítja a döntéshozók figyelmét erre a technikára, amelyet ha figyelmen kívül hagynak a következő támogatási periódusban, akkor az egyik leghatékonyabb környezetterhelést és energiaszükségletet csökkentő, mindenképpen megtérülő, a jövő kihívásaival és a technika fejlődésével összhangban lévő rendszert mellőznek.

***

1. ábra. Csoportos, nyitott kutas hulladékhő megtáplálással (fűtés-aktív hűtés-HMV)
2. ábra. Az összehasonlítás alapjául szolgáló kondenzációs gázkazános rendszer (fűtés- HMV)
3. ábra. Az összehasonlítás alapjául szolgáló kondenzációs gázkazános rendszer (fűtés- HMV-split klíma)
4. ábra. Egyedi zárt szondás, fűtés+HMV hőszivattyús rendszer1
5. ábra. Egyedi zárt szondás, fűtés+HMV hőszivattyús rendszer1

1. táblázat. Fûtés, HMV-funkciójú zárt szondás rendszerek LCOE értékeinek összehasonlítása a
kondenzációs gázkazánok értékeivel.

1 Az ábrákban szereplő COP értékek alatt az SCOP(SPF) értékek értendők.

FODOR ZOLTáN
fejlesztőmérnök, Geowatt Kft.
MÉGSZ Geotermikus Hőszivattyús Tagozat elnöke

A szerzõ egyéb cikkei:

  Tervezz felelőséggel a környezetért!
  A hőszivattyúk alkalmazhatósága távfűtéseknél
  Aktív vagy passzív hűtést?
  Mellőzhető a mérnöki munka?
  Szálloda monovalens hőszivattyús rendszerrel
  A hőszivattyús rendszerek hatékonysága a pályázati követelmények tükrében

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam