belépés / regisztráció
2020. december 3. csütörtök
Aktuális lapszám

A Duna vízén gyászban úsztak a virágok, a sárga teniszlabdák

Elhunyt Lisztmayer Henrik kollégánk, mindenki által szeretett Liszi barátunk különleges búcsúztatásán vettünk részt. Amikor megkaptuk a gyászjelentést, nem akartunk hinni a leírtaknak, mert számunkra ő jelentette a mozgalmas, sportos életet. Azonnal hívogattuk egymást, megosztva a rossz, szinte elképzelhetetlen hírt: hallottad mi történt Liszivel? Hiszen nyugodtságával, gyakori bölcsességével igazi útmutató volt kollégái, barátai számára, akik tisztelték és követték is őt. Kedves – néha kissé fanyar – humorával ő volt a megtestesült sportember közöttünk, hiszen minden szabadidejét a teniszpályákon töltötte. Neki nem lehetetett olyan időpontot mondani, amikor ne ért volna rá egy kis teniszre. Mindnyájunkat ő ösztökélt a sportolásra, szerette volna, ha minél jobb eredményeket érünk el. „Úgy mozogsz, akár a dédi!” – kedvenc, gyakori kifejezése még mindig itt cseng a fülemben. Mindez persze nem bántóan hangzott el, sőt néha mi is így biztattuk egymást. Igen, úgy nagyjából 10 évet dolgoztunk jóban-rosszban együtt és most gyászban úsztak a virágok, a sárga teniszlabdák…

Hetvenkét évesen, egyetlen hobbijának, a tenisznek szentelve minden szabadidejét, igazi sportember volt. Az élet igazságtalansága, hogy őt idejekorán ragadta el körünkből a halál! A búcsúztatására eljött sok-sok ember, szeretett rokonsága, volt munkatársai és tenisztársai másról sem beszéltek, csak arról a döbbenetes tényről, hogy miért kell egy volt barátnak, kollégának hetvenkét évesen elmennie? Hamvait a Duna vizébe szórták a Hajógyári sziget közelében, ahol a pályafutását kezdte, ahol az első teniszmeccseit is játszotta, ahol talán először fogott ütőt a kezébe. Kedves búcsúztató beszédet hallottunk róla, melyet követően az utolsó ütőjének elhamvasztott porait is vízbe szórták, mintegy jelképéül annak, hogy a „szeretett társa” is követi őt valahová, valami másba, valamilyen újba. Ekkor döbbentünk rá véglegesen arra, hogy a mi Liszink elment, itt hagyott bennünket. Törülgettük szemünkből a könnyeket és néztük, hogy gyászban úsztak a virágok, a sárga teniszlabdák…

Kedves Barátunk! Búcsúzunk tőled, elengedünk, de ígérem, hogy még sokáig megmaradsz nekünk, emlékezünk kedves lényedre, köszönjük, hogy voltál nekünk!

Volt kollégái, tenisztársai nevében:

Pongrácz Lajos
főszerkesztő

A szerzõ egyéb cikkei:

  Lezártunk egy esztendőt, elkezdtünk egy újat
  Magyarország földrajzilag jó helyen van, az itt dolgozó munkaerő jól képzett, megállja a helyét
  Munka és sport nélkül nem lehet élni
  Figyelmeztető karácsonyi gondolatok
  Sohasem másolunk, csak újat alkotunk
  Számomra a Mart az élet

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam