belépés / regisztráció
2020. november 30. hétfő
Aktuális lapszám

45 éves az E Klub

Volt rendezőként jól emlékszem, hogy a mi generációnk számára az E Klub egyike volt a legismertebb hétvégi szórakozási lehetőségeknek, ahova bejutni nem volt egyszerű, mert gyakran a Műegyetem „E” épületétől a Duna-partig állt a sor, több ezer fiatalember, fiúk-lányok vártak arra, hogy bejuthassanak a klubba.

 

Ide járni gyakran a kiváltságosok lehetősége volt. Szerencsések voltak azok, akik a rendezők közé kerülhettek, mert ők ingyen látogathatták a klubbot még akkor is, amikor nem kellett dolgozniuk. Érdemes volt bérletet váltani, mert a lányok gyönyörűek voltak, ismerkedni jártak oda, a legjobb zenekarok (Omega, Bergendy, Generál, Illés, Mini, Benkó stb.) léptek fel, ezer cimbora akadt, akivel – néhány rumos kóla őszinteségével – megoszthattuk a bánatunkat, örömünket. Szerencsés volt, aki beléphetett éjszaka a bárba, ahol a Sakál Vokál zenekara olyan kellemes és ritmusos dalokat játszott, amelyektől még a „botlábúak” is parkett táncosokká váltak. Szinte minden alkalommal a MAFC kosarasok vezetésével útjára indult a vonatozás, egymás vállát fogva kígyóztunk a teremben. Hát, az maga volt a gyönyör, a felhőtlen szórakozás, feltöltődés a következő hétre.

Az egyetemi évek után természetesen a klub is kissé eltűnt az életünkből, de az öt év alatt szerzett élmények megmaradtak, talán meg is szépültek egy kicsit.

Ezért is örültünk annak a megkeresésnek, amikor telefonos és e-mail értesítést kaptunk valamelyik főrendezőtől, hogy ünnepeljünk ismét együtt, emlékezzünk szeretett klubunkra. Nagy izgalommal vártuk a napot, elmentünk vagy 600-an, ki nem hagytuk volna. A kezdeti lelkesedésünk kissé apadt, amikor megláttuk egymást, hiszen a jelenlévők többségével 40-45 éve nem találkoztunk. Az idő vasfoga többségünkön igencsak maradandó jeleket hagyott. A – hasonló helyzetben lévő – zenekari tagok tökéletes technikai tudásukról számot adva játszották dalaikat, de a közönség ma már nem a táncparketten gyülekezett, hanem asztaloknál ülve hallgatta őket. A számok végén az elismerés kifejezése, a vastaps azonban már a régi volt.

Hallgattuk a zenét, szorongattuk egymás baráti, üdvözlő kezét, emlegettük ifjúkori emlékeinket, kortyolgattuk a hideg sört és lassan-lassan megértettük, talán el is fogadtuk, hogy számunkra ez a korszak, fiatalságunk legszebb „rumos kóla” korszaka már elmúlt, de talán egy másik, egy második elindult.

Pongrácz Lajos
főszerkesztő

A szerzõ egyéb cikkei:

  Lezártunk egy esztendőt, elkezdtünk egy újat
  Magyarország földrajzilag jó helyen van, az itt dolgozó munkaerő jól képzett, megállja a helyét
  Munka és sport nélkül nem lehet élni
  Figyelmeztető karácsonyi gondolatok
  Sohasem másolunk, csak újat alkotunk
  Számomra a Mart az élet

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam