belépés / regisztráció
2018. február 19. hétfő
Aktuális lapszám

Tanúsítványok: CE, ETA, Teljesítménynyilatkozat és társaik

(alcím: azaz néhány szó a „papírokról” II.)

Épületgépészeti termékekkel foglalkozva úgy érzem, hogy mutatkozik némi hiányosság a szakmán belül a tanúsítványok, teljesítménynyilatkozatok, CE jelölések, és hasonló témákkal kapcsolatos ismeretek területén. Tegyünk egy kis rendet a témában!

 

A CE jelölés

A definíció szerint „a CE jelölés (a korábbi EC jelölés) az Európai Gazdasági Térségben bizonyos értékesített termékek kötelező megfelelőségi jelölése 1993 óta. A jelölés azt hivatott jelezni, hogy a termék a rá vonatkozó előírásoknak megfelel és szabadon forgalmazható az EGT belső piacán.” Ez természetesen így van, de fejtsük ezt ki kicsit jobban!

A CE jelölés sem minőségi jel olyan értelemben, hogy maga a termék mennyire „jó minőségű”. Arra sem garancia, hogy az Európai Unióban, vagy akár Európában gyártották. A jelölés azt jelenti, hogy a berendezés az Európai Unióban érvényes szabályok szerinti műszaki ellenőrzéseken ment át, azoknak megfelelt és kielégíti a rá vonatkozó harmonizált szabványok és irányelvek előírásait. Ha egy termék több termékszabvány vagy irányelv hatálya alá tartozik, akkor a CE jelölés használatához valamennyit ki kell elégíteni, nem csupán egyet, vagy csak azok egy részét.

Hogy mennyire nem a minőséget jelöli, arra jó példa lehet egy elektromos kávéfőző. Ha látunk rajta CE jelölést, akkor annyit jelent, hogy biztonságosan használható (mert megfelelően be lett vizsgálva), nem fog például megrázni. De arra nem nyújt semmilyen információt, hogy lehet-e vele kávét főzni.

Ha egy gyártó valamilyen termékszabvány alá tartozó terméket gyárt és azt CE jelöléssel szeretné ellátni, akkor egy műszaki értékelésre kijelölt szervezetnek (TAB) kell bemutatnia, és elvégeztetni egy típusvizsgálatot, ami kiterjed a harmonizált szabványoknak és EK irányelveknek való megfelelésre. Ha a termék megfelel, akkor el kell látni CE jelöléssel. A típusvizsgálattal párhuzamosan megállapítják azt is, hogy a termék gyártására milyen teljesítményállandósági rendszer vonatkozik. Minél „veszélyesebb” a termék, annál szigorúbbak az előírások. A termékek összesen öt rendszerbe vannak besorolva: 1+, 1, 2+, 3 és 4. Az 1+ rendszer a legszigorúbb, ez például a gyártás körülményeinek folytatólagos, független, akkreditált tanúsító szervezet (Notified Body) általi ellenőrzését is jelenti. A 4-es rendszer pedig a „legenyhébb”, itt a gyártónak csak típusvizsgálatot kell végeztetnie, majd annak alapján, a gyártás ellenőrzése nélkül jelölheti a gyártmányait.

A CE jelöléssel ellátott termékekről – az adott termékre vonatkozó irányelvek vagy rendeletek szerint – Szállító Megfelelőségi Nyilatkozatot vagy Teljesítménynyilatkozatot kell kiállítani. Az épületgépészetben mindkettő előfordul: a gázkazánok például a 2009/142/EK számú irányelv hatálya alá tartoznak, és Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozatot (EK-típusmegfelelőségi nyilatkozatot) kell róluk kiállítani, míg egy napkollektort, ami építési termék, a 305/2011/EK rendelet szerint Teljesítménynyilatkozattal kell a gyártónak ellátnia.

A Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozatban a gyártó arról nyilatkozik, hogy a szóban forgó berendezések megfelelnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesznek a vonatkozó irányelv rájuk vonatkozó alapvető követelményeinek, és adott esetben fel kell tüntetni a teljesítményállandóságot felügyelő szervezetet is. Ez a dokumentum egyfajta „minőségről”, illetve szabványoknak és előírásoknak való megfelelésről szól.

Teljesítménynyilatkozat

A Teljesítménynyilatkozat esetében már nem pusztán a megfelelésről van szó, hanem a termék legalább egy „teljesítményét” is meg kell adni. Sajnos a magyar kifejezés, a „teljesítmény” okoz némi zavart. Az angol szövegben a „performance” kifejezés áll, aminek van „működési jellemző” és „műszaki adat” jelentése is, és itt erről van szó. Tehát nem egy kilowatt értéket kell mindenáron megadni, hanem egy műszaki jellemzőt, például zajszintet, tűzállóságot, stb.. Amit a gyártó megad, annak meg kell felelnie a típusvizsgálati dokumentációban szereplő tanúsított jellemzőknek, nem adhat meg olyan tetszés szerinti adatot, ami például a marketing témakörébe tartozik (pl. környezetbarát, fiatalos életérzés, modern, robusztus, stb.).

A Nemzeti Műszaki Értékelés és az Európai Műszaki Értékelés (ETA)

Ezek a dokumentumok alapvetően önkéntes tanúsítványok, de Magyarországon ennél kicsit bonyolultabb a helyzet, erről később lesz szó.

Sok termékre vonatkozik harmonizált európai szabvány és/vagy irányelv, rendelet, de legalább ennyi van, amire nincs ilyen, mert a szabványosítási folyamat egyszerűen még nem jutott el idáig. Ekkor a gyártó dönthet úgy, hogy egy akkreditált szervezettel, amelyek ugyanazok, mint amiről a CE jelölés esetében beszéltünk, készíttethet egy önkéntes műszaki értékelést. Mivel ebben az esetben nincsenek olyan kész dokumentumok, amelyek előírnák a termék alapvető műszaki jellemzőit, először ezt, vagy ezeket kell meghatározni, lehetőleg célszerű módon, ami majd a vásárló vagy tervező általi kiválasztásnál jelentőséggel bírhat. Például egy vízcsap esetében nem a legszerencsésebb pusztán a zajszintet meghatározni, mint alapvető jellemzőt, sokkal fontosabb lehet például a kv-szám, aminek átfolyós vízmelegítő használata esetén nagyobb jelentősége lehet.

Az Európai Műszaki Értékelés alapján a nem szabványos termékek is elláthatók CE jelöléssel. Ez a folyamat nem mondható rövidnek, de a végeredmény az Európai Unióban való szabad forgalmazási lehetőség, további kérdések nélkül. Itt is azonosítani kell először az alapvető termékjellemzőket és azok meghatározásának módját, azokat egy dokumentumba kell foglalni (EAD), és ezt el kell fogadtatni valamennyi európai műszaki értékelő szervezettel. Utána a folyamat már gyakorlatilag megegyezik a CE jelölésnél megismert első típusvizsgálattal.  

CE és CE – a látszat néha csal

A CE jelölés nem csak két egymás mellett álló betű. Ez valójában egy olyan logó, aminek a grafikai megjelenése is kötött, és ez a jogszabályokban rögzítve is van. Különféle méretekben, de csak a meghatározott formában használható, nem módosítható.

A hivatalos európai jelölés betűi két, egymás mellett lévő, egymást érintő körből lettek kialakítva, ezért közöttük viszonylag nagy távolság van. A jelöléshez rendkívül hasonló a kínai export jelölése, ami alkalmas a gyanútlan vásárlók megtévesztésére. A betűk formája ugyanis azonos, de a köztük lévő távolság nem! Itt a körök helyzete, amikből a betűket formálták, egészen más, nem érintik, hanem átfedik egymást, a jobb oldali kör az előtte álló kör függőleges átmérőjét érinti.

Ha a gyártó valamilyen okból, például versenyelőny szerzése okán Teljesítménynyilatkozatot vagy Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozatot szeretne mellékelni a nem szabványos termékéhez, független akkreditált szervezet által tanúsított adatokkal, akkor azt mind a Nemzeti, mind pedig az Európai Műszaki Értékelés alapján megteheti. A Nemzeti Műszaki Értékelés esetén viszont csak abban az országban jogosult erre, ahol azt készítették, hiszen az nem volt egyeztetve a többi tagállam műszaki szervezeteivel.

A 275/2013 Kormányrendelet

Ez a rendelet egy kifejezetten magyar specialitás, ami sokak életét keserítheti meg, és kifejezetten az építési termékekre vonatkozik. Tulajdonképpen arról szól, hogy azokat a termékeket, amelyekre nem vonatkozik harmonizált európai szabvány, rendelet vagy direktíva, ami rögzítené a termék alapvető műszaki jellemzőit, azokat is el kell látni Teljesítménynyilatkozattal, pontosan ugyanolyan tartalommal, mint amit a szabványos termékekre ír elő az Európai Unió.

Ez logikailag érthető, hiszen egy átlagos végfelhasználó nem tudja, hogy amit megvásárol, arra vonatkozike bármilyen szabvány vagy biztonsági, minőségbiztosítási előírás. A jogszabály tehát alapvetően a fogyasztót védi.

A gondot az szokta okozni, hogy hasonló nemzeti jogszabály nem nagyon van máshol. A külföldi gyártók elég nehezen értik meg, hogy miért kell nálunk egy plusz papír Európa más részeihez képest. Azonban az a helyzet, hogy ez a jogszabály hatályos, és be kell tartani, akár tetszik akár nem, és betartása a termék forgalmazásának feltétele.

A jogszabály pontosan megadja, mely dokumentumok alapján lehet Teljesítménynyilatkozatot kiállítani. Ezek a következők: nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány, magyar szabvány, vagy 2013. július 1-je előtt kiadott hatályos építőipari műszaki engedély. Azonban ez csak akkor lehetséges, ha azokból az építési termék tervezett felhasználása szempontjából lényeges, alapvető termékjellemzők, ezek vizsgálatának, értékelésének módszerei és a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének a 305/2011/EU rendelet szerinti rendszere (lásd fent) meghatározható. Az építőipari műszaki engedély kivételével sajnos ezek a dokumentumok általában nem teljesítik ezt a feltételt.

Tehát, bár nem köztudott, de Magyarországon az építési termékek forgalmazása (korábban betervezése) vagy CE jelöléshez vagy Nemzeti Műszaki Értékeléshez (korábban Építőipari Műszaki Engedélyhez) kötött.

Ugyanez a rendelet azonban meghatároz még valami nagyon fontosat: a műszaki egyenértékűség jogi feltételét, ami például később problémát okozó termékkiváltások esetén alapvető fontosságú lehet a felelősség megállapításakor. Ugyanis azt írja, hogy amennyiben a tervező kiválaszt egy konkrét terméket, és azt szerepelteti a tervdokumentációban, akkor a kiválasztott termék műszaki előírásában (és Teljesítménynyilatkozatában) szereplő összes műszaki jellemző jelenti a „tervezett szintet”. Amikor pedig a termék teljesítménynyilatkozata, műszaki értékelése vagy típusvizsgálati jegyzőkönyve nem tartalmaz valamilyen jellemzőt, amit fontosnak tart, akkor azt külön meg kell adnia. Ha nem teszi, akkor ezzel azt jelenti ki, hogy annak a (hiányzó) tulajdonságnak a szempontjából bármi elfogadható.

Egy – természetesen erősen túlzó – példa, hogy jobban megértsük: a tervező kiválaszt egy konkrét csaptelep típust, aminek van teljesítménynyilatkozata és amiben az áll, hogy a csaptelep olyan anyagból készült, ami alkalmazható ivóvíz hálózatokban, valamint, hogy az üzemi zajszintje kisebb, mint 20 dB(A). A kivitelező pedig beépít két darab dugót, amin ugyan nem jön át a víz, de pontosan olyan teljesítménynyilatkozattal, azaz tanúsított műszaki jellemzőkkel bír, sőt, még csendesebb is. És mindezt úgy, hogy a felelősség a tervezőé, hiszen a beépített termék papíron megfelel a tervezettnek.

Az összehasonlításnál komoly nehézséget okozhat, hogy a nem szabványos termékek esetében mindössze egyetlen alapvető jellemző vizsgálata elegendő a műszaki értékelés elkészítéséhez és a Teljesítménynyilatkozat kiállításához. És ezért előfordul, hogy két hasonló gyártmány esetében két teljesen különböző tulajdonság van tanúsítva, tovább nehezítve az életünket. A csaptelep példánál maradva: zajszínt vs. kv-szám.

Összességében elmondhatjuk, hogy a szabályozás nem egyszerű. Sajnos kevés kolléga van tisztában az alapokkal, ami abszolút érthető, hiszen ezek alapvetően nem műszaki jellegű ismeretek. Reméljük, hogy sikerült egy-két kérdést tisztáznunk, és így talán el lehet kerülni a jövőbeli csapdákat.

Nyárády-Berzsenyi Győző
épületgépész mérnök

A szerző egyéb cikkei:

  Tanúsítványok: Eurovent, Solar Keymark, ISO és társaik
  Szellőzőgépek hővisszanyerõ rendszerei – kicsit más szemmel
  DencoHappel az új GEA Klímatechnika!
  Jó szelet! – Az ErP rejtelmei
  Hőszivattyúk társasházban
  Az ErP szabályozás

A szerző összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam