belépés / regisztráció
2018. február 19. hétfő
Aktuális lapszám

Az igazság pillanata II.

(alcím: avagy hogyan ellenőrizzük a gyakorlatban, amit a szerződésben vállalunk!)

Nagyon izgalmas olvasmány volt a Magyar Installateur 2017. augusztus-szeptemberi számában, a 24. oldalon, azonos címmel megjelent Versits Tamás kolléga tanulmánya. A cikkben szereplő épület utólagos hőszigetelésének, valamint a gázkazán cseréjéből adódó 40%-os energiamegtakarítás kiértékelésekor azonban javasolt még több tényező megvizsgálása.

 

A közelmúltban történt hasonló megtérülési vitában a bíróságnak kellett döntenie, hogy a vállalkozó által dokumentált százalékok valóban reálisak-e, és a vállalkozónak jár-e a szerződéses munkadíja.

Egy budapesti, 530 lakásos társasház energiamegtakarítására vállalkozott a felperes. Noha ez az épület nagyságában és műszaki megvalósulásában nagyban eltér a Versits Tamás által írt cikkben szereplő épülettől, azonban a megtakarítási módszer számításának hasonlónak kell lennie. Jelen társasház pár éve épült, így ott már nem kellett utólagos hőszigetelést és ablakcserét megvalósítani, sőt, a korszerű kondenzációs kazán is már be volt építve.

Ilyen körülmények között tett ajánlatot a vállalkozó, hogy az automatika rendszer átprogramozásával komoly megtakarításokat tud elérni. A már említett cikkben is hangsúlyozta a kolléga, hogy milyen nagy szerepe volt a 40%-os megtakarításban a Weishaupt kazán moduláris szabályozásának, amikor már nem a régi kazán beltéri hőmérsékletszabályozójáról be- és kikapcsolással irányítja a fűtés üzemét.

A társasházi lakóközösség (alperes) nem fogadta el a vállalkozó (felperes) ajánlatát, mert féltek attól, hogy az ígért eredmények nem hozzák majd az ígért megtakarításokat.

Ekkor egy újabb ajánlatot kapott a társasház, amikor azt vállalta a vállalkozó, hogy saját pénzén készíti el a szükséges átalakításokat és a munkadíja az épület egy éves energiamegtakarítása lesz, melyet utólagosan fognak megmérni. Ezt már elfogadta a lakóközösség, hiszen beruházási költségük nem lesz, mint a korábbi ajánlat esetében és csak az első éves megtakarítást kell átengedni a vállalkozónak, a következő években az üzemeltetési költségek csökkenése pedig már nyereségként fog jelentkezni a társasháznál.

Így szerződésben rögzítették, hogy a bázisévet 2010. október 1-jétől 2011. szeptember 30-ig, a tárgyévet 2011. október 1-jétől 2012. szeptember 30-ig jelölték meg.

Így tehát a vállalkozási szerződés szerint a társasház fűtéskorszerűsítése által, a tárgyév alatt elért gázmegtakarítás pénzbeli ellenértékét köteles megfizetni a felperes részére. A vállalkozó mérései és számításai szerint a tárgyév leteltével tízmilliós volt a megtakarítás.

Mind a bázisévben, mind a tárgyév havi bontásában a fűtési és a HMV hőenergia mennyisége kimutatható, ami egyenlő a havi gázenergia mennyiségével. A két év eredményeinek kimutatását vitatta az alperesi társasház képviselete. A lakók azt bizonygatták, hogy a megtakarítás mértéke nem éri el a vállalkozó által kimutatott eredményeket, ezért nem fizették ki a szerződés szerinti vállalkozási díjat, amiért a vállalkozó a bíróságtól kérte az igazságszolgáltatást.

A bíróság igazságügyi szakértő bevonásával kívánta kideríteni, hogy mekkora valójában az éves megtakarítás. Ebből adódóan készült a szakértői vélemény, amelyben a bázisévet és a tárgyévet az alábbiak szerint kellett összehasonlítani:

HMV-fogyasztás értékelése

Hiába a jól szigetelt lakóház és annak 40%-os energiamegtakarítási eredménye, a HMV energiaigény attól még változatlan marad. Kisebb gázfogyasztás csak a gázkazán cseréjéből adódó hatásfok javulásából adódhat, de esetünkben a kazán nem lett cserélve. Azonban számítással vizsgálni kell, hogy a bázisév és a tárgyév HMV fogyasztása mennyiben változik és ez milyen megtakarítási vagy többlet energiaváltozást jelent. (Megjegyzendő, hogy a Versits Tamás által vizsgált családi háznál a falikazán csak a ház fűtését biztosította, így a HMV-fogyasztás éves változását nem kellett figyelembe venni.)

Nincs két egyforma téli külső hőmérséklet

Tekintettel arra, hogy a tárgyévben a fűtési hónapok átlaghőmérséklete nem azonos a bázisév havi átlaghőmérsékletével, a hőfogyasztás energiamennyiségét korrigálni kell. Mivel 1 °C változás 6% energiamennyiséget jelent, havi bontásban a korrekció számolható.

Lakások hőmérsékletének optimalizálása

A felperesi vállalkozó új programozással a szerződésben vállaltak szerint a lakások belső hőmérsékletét 05 órától 22 óráig 22 °C, 22 órától 05 óráig 18 °C-ra programozta, így a hőmérsékletcsökkentésből származó korrekciós tényezőt is figyelembe kell venni. Hasonlóan 1 °C változás 6% energiamennyiséget jelent, ezért esetünkben a bázisévhez képest átlagosan 2,667 °C-os csökkenést, azaz 16%-os korrekciót okozott.

A szakértői számítások szerint az 530 lakásos társasház fűtési rendszerének átprogramozása 21%-os megtakarítást eredményezett úgy, hogy utólagos szigetelések, ablak- és kazáncserék nem történtek, így a vállalkozónak jár az egy éves valós megtakarítás díja, amely 9,5 millió forint.

BOKOR ANDRÁS
okl. gépészmérnök
igazságügyi szakértő

A szerző egyéb cikkei:

  Egy szolárrendszer felülvizsgálata
  Keresd az olcsót és meglátod, hogy milyen drága lesz, avagy a felelősségi viszonyok
  A BVSC Zugló Sportuszoda bővítése és felújítása

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam